Tetőhajlás alátéthéjazatok
Ezen aloldalon a tetőhajlás és alátéthéjazatok műszaki információkról olvashat:
- Fedéskép
- Tetőhajlásszög
- Az elemek rögzítése
- A héjazat vízzárósága
- Alátéthéjazat, alátétszigetelés, aljzat
- Alátéthéjzat típusai
- Tetőléc és ellenléc
Fedéskép
A Rundo és Zenit cseréppel kivitelezett héjazatot hézagcserével (kötésben) kell kivitelezni: az eltolás ajánlott mértéke Rundo esetén, negyed cserép. Ezzel a hagyományos ívesvágású fedéshez hasonló fedéskép alakul ki. Zenit esetén az eltolás ajánlott mértéke fél cserép.
Az általunk gyártott Synus, Danubia és Coppo cserepeket hálósan kell a tetőre fektetni.
Tetőhajlásszög
A Synus, Danubia és Coppo cserepek 22 fok alatti tetőhajlásszög tartományban csak kiegészítő intézkedéssel (alátéthéjazat illetve alátétszigetelés, aljzat) alkalmazhatók. Egyes esetekben 22 fok feletti hajlásszög esetén is szükség lehet kiegészítő intézkedésre.
A Rundo és Zenit cserepek a 30 fok alatti tetőhajlásszög tartományban csak kiegészítő intézkedéssel alkalmazhatók, egyes esetekben e feletti tartományban is szükség lehet kiegészítő intézkedésre.
A szükséges kiegészítő intézkedésekről a kivitelezéskor érvényes Alkalmazási útmutató, valamint az Alátéthéjazatok tervezési és kivitelezési irányelvei (ÉMSZ) nyújtanak részletes tájékoztatást.
Az elemek rögzítése
A betoncseréppel kivitelezett héjazatot:
- 45 fokos tetőhajlásszög alatt általános helyen nem igényel rögzítést, a héjazat súlya önmagában biztosítja a viharállóságot.
- 45 és 60 fok közötti tetőhajlásszög esetén minden második cserepet rögzíteni kell.
- 60 fok feletti tetőhajlásszög esetén minden egyes cserepet rögzíteni kell.
Hajlásszögtől függetlenül rögzíteni kell minden egyes szegély-, kúp-, félnyereg- és félnyeregszegély cserepet, továbbá az ezek szomszédságában elhelyezkedő cserepek rögzítése is szükséges lehet.
A héjazat vízzárósága
Kiselemes héjazati anyagokból (a cserép ebbe a kategóriába tartozik) vízzáró fedés készíthető – az előírt tetőhajlásszög felett.
A vízzáró fedés működési elve
A vízzáró fedés működési elve, hogy a tető hajlásszögéből eredően gyorsan elvezeti a tetőről a vizet, eközben a szokásos körülmények között számottevő csapadék nem juthat a fedés mögé. A fedés mögé jutó nedvesség természetes úton (szellőzéssel) eltávozik, ideiglenes jelenléte nem okozhat károsodást a szerkezetekben. A vízzárósági hajlásszög alatti tetőhajlásszög esetén a fedés mögé jutó nedvesség mennyisége megnő, így az alátéthéjazatra illetve alátétszigetelésre vonatkozó követelmények is megnőnek.
A héjazat vízzáróságát kiegészítő intézkedésekkel lehet fokozni, amelyekről a kivitelezéskor érvényes Alkalmazási útmutató nyújt részletes tájékoztatást.
Alátéthéjazat, alátétszigetelés, aljzat
Nagyon fontos, hogy minden beépített tetőtér, illetve padlástér esetén megfelelő minőségű alátéthéjazat, illetve alátétszigetelés készüljön. Alátéthéjazatként beépíteni csak építési célra alkalmas, minősített anyagokat szabad.
Az alátéthéjazatot vagy alátétszigetelést, valamint annak aljzatát (kiegészítő intézkedések) a tervezés során meg kell határozni. A tervezéshez az Alkalmazási útmutató nyújt részletes tájékoztatást. A tervezett alátéthéjazattól illetve alátétszigeteléstől a kivitelezés során eltérni csak a tervezővel történt egyeztetést követően, az építési naplóban dokumentált módon, a kivitelezéskor érvényes Alkalmazási útmutatóban előírtak betartása mellett szabad.
Alátéthéjazat típusai
Alátéthéjazatként beépíteni csak építési célra alkalmas, minősített anyagokat szabad.
A hálóerősítésű tetőfólia páratechnikai tulajdonságai miatt nem érintkezhet nagy felületen nedvességre érzékeny épületszerkezettel (pl. hőszigeteléssel). A hálóerősítésű fólia alatt minden esetben egy újabb – átszellőztetett – légréteget kell kialakítani. A be- és kiszellőzést szakszerű módon kivitelezve az éleknél, vápáknál, tetőáttöréseknél stb. is biztosítani kell. Ügyelni kell arra, hogy a tetőfedést követő munkaműveletek során a be és kiszellőző nyílásokat ne falazzák el, illetve a hőszigetelés és az alátéthéjazat közötti légréteg vastagsága ne csökkenjen az előírt mérték alá.
A páraáteresztő fóliák teljes felületen érintkezhetnek nedvességre érzékeny épületszerkezettel, mert a speciális szövetszerkezet miatt a párát teljes felületükön áteresztik. A páraáteresztő fóliák hőszigetelésre, egyes típusok deszkázatra is fektethetők, így elmaradhat az újabb- átszellőztetett – légréteg kialakítása. Ezzel az egyes szerkezeti csomópontok kialakítása leegyszerűsödik, a hibalehetőségek száma csökken. Beépített tetőterek, valamint összetett tetőidomok esetén elsősorban az általunk forgalmazott páraáteresztő fóliák alkalmazását ajánljuk.
A kivitelezés során be kell tartani a kivitelezéskor érvényes Alkalmazási útmutatóban, műszaki irányelvekben, valamint a gyártói utasításban előírtakat.
Tetőléc és ellenléc
Tetőléc
A felhasznált tetőléceknek meg kell felelniük az MSZ 17300/2 szabvány szerinti I. osztályú minőségnek. A fűrészelt faáruk legyenek
- jó minőségűek,
- alaktartók
- és károsodásmentesek.
A rovar- és gombakártevők ellen vegyszeres védelem is ajánlott.
Ellenléc
Lécezést és ellenlécezést nemcsak faanyagú fedélszerkezetre kell fektetni, hanem acél- és vasbeton gerendákra is célszerű rögzíteni. Ezzel a szokványos készítési mód biztonságot ad a kivitelezőnek, továbbá nem kell számolni az érintkező, esetleg összeférhetetlen anyagok károsító hatásaival.
A tetőléc minősége mellett a keresztmetszete a leglényegesebb tulajdonság, hiszen kis keresztmetszet esetén a szarufák között a léc behajlik, esztétikai és szerkezeti problémákat okozva ezzel. Ezért az alábbi értékeknél kisebb léckeresztmetszetet ne építsünk be a tetőszerkezetbe:
| Szarufaköz (cm) | Léckeresztmetszet (mm) | A kereskedelemben kapható lécméretek (mm) |
|---|---|---|
| 80-100 cm között | 30/50 vagy 38/48 | 30/50; 35/50 |
| 100-120 cm között | 40/60 méretre vágással | 40/60 méretre vágással |
(120 cm feletti szarufaköz nem ajánlott)
Az alátétfólia beépítésénél minden esetben ellenlécezés is szükséges, hogy a megfelelő keresztmetszetű szellőző légrés ki tudjon alakulni. A megfelelő levegő mennyisége azonban függ
- a cserép alakjától,
- a tető hajlásszögétől
- és a szarufahossztól,
hiszen ezek befolyásolják a belépő pont (eresz) és a kilépő pont (taréj) között keletkező nyomáskülönbséget.
Ezért a következő táblázatban található légrés méretek betartása mindenképpen tanácsos, ellenkező esetben páratechnikai problémák léphetnek fel, ami hosszabb távon a szerkezet károsodását is eredményezheti.
Synus, Danubia, Coppo, Rundo, Zenit
| Szarufahossz | Az átszellőztett légrés minimális vastagsága a tetőhajlásszög függvényében | ||
|---|---|---|---|
| 20°-ig | 20°-25° | 25° felett | |
| 10 m-ig | 5,0 cm | 5,0 cm | 5,0 cm |
| 10-15 m között | 6,5 cm | 5,0 cm | 5,0 cm |
| 15-20 m között | 10,0 cm | 6,5 cm | 5,0 cm |
A feltüntetett értékek irányadóak, nem minden esetben azonosak a kereskedelemben kapható járatos lécméretekkel!
Fedéshez szükséges léctávolságok
A fedéshez szükséges léctávolságok meghatározásakor vegyük figyelembe, hogy a feltüntetett fedési hosszak számításánál a szarufa hosszához hozzáadtuk az ellenléc vastagságából keletkező hossznövekedést. Ez meredek tető és 50 mm-es ellenléc esetén akár 10-12 cm-t is jelenthet!
A következő táblázatban feltüntettük három járatos méret hossznövekedését a hajlásszög függvényében:
| Ellenléc vastagság | Hossznövekedés (cm), ha a hajlásszög | |||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 15° | 20° | 25° | 30° | 35° | 40° | 45° | 50° | 55° | 60° | |
| 50 | 1,34 | 1,82 | 2,32 | 2,88 | 3,50 | 4,18 | 5,00 | 5,96 | 7,14 | 8,66 |
| 60 | 1,61 | 2,18 | 2,80 | 3,46 | 4,20 | 5,04 | 6,00 | 7,15 | 8,57 | 10,39 |
| 100 | 2,68 | 3,64 | 4,64 | 5,76 | 7,00 | 8,36 | 10,00 | 11,92 | 14,28 | 17,32 |
Tetőléc helyett deszka
A segédletben számos helyen ajánljuk tetőlécek helyett deszkák beépítését. Ilyenkor ügyeljünk arra, hogy az ereszték és a horony kapcsolódása ne legyen túl szoros, az a hőtágulással mozogni tudjon.
A deszkák szélessége ne legyen több 14 cm-nél, a vastagság legalább 2,4 cm legyen. Deformálódott, vetemedett deszka beépítése nem ajánlott.
